A fotózás alapjai - a fényképezőgép tulajdonságai és használata

Akit egy kicsit is érdekel a fotózás, annak tanácsos beszereznie egy olyan fényképezőgépet, amit manuális beállításokkal is tud használni. Persze mindig a legegyszerűbb megoldás, ha automatára kapcsolod, és a gép elvégzi helyetted a megfelelő beállításokat, így neked nem kell törnöd magad a megfelelő expozíción.

És már itt is egy szó amit tisztázni kéne: az expozíció a fényképezőgéppel történő felvétel készítés elnevezése, vagy a fényérzékeny felületre (film, ccd, cmos, stb.) eső fénymennyiség mértéke. Innen ered az exponáló gomb elnevezés is, amit akkor nyomsz le amikor fényképezel.   

De térjünk csak vissza a manuális beállításokra mert miért is hagynád, hogy a fényképezőgép helyetted gondolkodjon?

ISO (érzékenység) - "a fényviszonyok digitális javítása"

Az ISO 100 az alapérték. Ha gépünk ennél magasabb érzékenységgel is rendelkezik, akkor kevesebb fénynél is fényképezhetünk. Ezt úgy érik el, hogy az elektronika felerősíti a fényérzékelőről érkező jeleket (képinformációkat). Azonban nem csak a hasznos jeleket, hanem a véletlenszerűen előálló zavaró jeleket (zajokat) is felerősíti, ami a kész képen szemcsézettség, elmosódottság formájában jelentkezik.

Általában az ISO értéke lehet 100, 200, 400, 800, 1600, de előfordulhat kisebb, 50, vagy nagyobb 3200, 12800 is, ezek a fényképezőgép típusától függenek.

A digitális géppel dolgozó fotósok nagyon előnyös helyzetben vannak az analóg gépekkel szemben, ugyanis analóg géppel nem tudjuk ilyen egyszerűen az ISO-t állítani, mivel ez a művelet a film cseréjével jár.

Blende - fényrekesz (angolul diaphragm) jelölése: f

A fényrekesz (angolul diaphragm) egy nem átlátszó anyagból készült szerkezet, melynek feladata, hogy az érzékelőre eső fény mennyiségét szabályozza. Írisznek is nevezik. A korszerű fényrekeszek egymásra csúszó vékony fémlemezekből, lamellákból állnak. A lamellák száma és formája meghatározó a csúcsfények leképzésénél, és a háttérelmosásnál.    

Leginkább a szemben található pupillához lehetne hasonlítani. Minél nagyobbra nyílik a pupilla, annál több fény jut a szembe, minél szűkebb, annál kevesebb. Így szabályozza a szem, hogy erős fényben is csak a szükséges mennyiség jusson a szembe. A fényképezőgép blendéje is ezt a célt szolgálja. A blende teljesen nyitott állásban az objektív által összegyűjthető fényt átereszti.

Fókusztávolság

Az objektív jellemző paramétere, a nagyítás mértékének meghatározására használt mérőszám. Gyújtótávolságnak is nevezik.

A fókusztávolság az optikai lencse fősíkja és fókuszpontja (F)-, illetve a homorú tükör pólusa (a tükröző felület és a tengely metszéspontja) és a fókuszpontja közötti távolság.

A fókusztávolság (gyújtótávolság) jelentős hatással van a mélységélességre. A nagyobb fókusztávolságú objektívek (pl. 200 mm) kisebb mélységélességet rajzolnak, mint a rövidebb fókusztávú (pl. 35mm) objektívek. Vagyis ha egy bizonyos mélységélesség a cél, lehet hogy a blende mellett a fókusztávolságon is "állítani" kell.

Amit az expozíciós időről (zársebesség) tudni kell...

Ahhoz, hogy a kép, amit a fényképzőgépeddel készítesz se túl sötét, se túl világos ne legyen, adott mennyiségű fényre van szükség.    

Ha adottnak vesszük a környezetben rendelkezésre álló fényt, akkor a gépedbe jutó fény mennyiségét két dologgal tudod befolyásolni: a rekesz nyílásának méretével, és a záridővel.

A záridő az az időtartam, amíg a fény a fényképezőgéped objektívén keresztül befelé áramlik az érzékelő vagy a film felé. Tehát a záridőről is elmondható, ami az ISO-ról valamint a blendéről: az érzékelőre jutó fény mennyiségét határozza meg.

Fehéregyensúly (white balance)

A különböző megvilágítások más és más színhőmérsékletűek. A napfény körülbelül 5000 K színhőmérsékletű, az izzók ennél alacsonyabb, mindössze 3000 K körüli színhőmérsékletűek.  Legalapvetőbb különbség a fényképezőgépünk és a szemünk között az, hogy ameddig az emberi szem képes alkalmazkodni az adott fényviszonyokhoz, és viszonylag helyesen látni és megítélni a környezetünk tárgyainak színeit, addig a fényképezőgépünknek a helyes színvisszaadáshoz szüksége van a pontos színhőmérséklet meghatározására.

A különböző színhőmérsékletek miatt a gép által érzékelt fehér szín nem minden esetben azonos mennyiségű R, G és B alapszínt tartalmaz. A fehér színben ugyanis mindegyik alapszínből ugyanannyinak kell lenni. Ha a színhőmérséklet ezt indokolja, valamelyik alapszín értékét korrigálni kell, hogy a kép fehér részein valóban minden színkomponens azonos mértékben legyen jelen.

A rekesz és a záridő kapcsolata - Viszonossági törvény

Az már kiderült, hogy a rekeszérték és a záridő megválasztásával egyrészt az érzékelőre jutó fény mennyiségét lehet meghatározni, másrészt mindkettő fontos kreatív eszköz (a mélységélesség és a mozgás kimerevítésének szabályozásában).

A nagyszerű dolog az, hogy a két érték együttműködik. Ha a záridőt egy szabvány értékkel módosítjuk, az pontosan egy rekesznyi fényt ad vagy vesz el. Így egy adott helyzetben Te dönthetsz, hogy a rekeszt szűkíted és ezzel együtt hosszabb záridőt választasz, vagy éppen ellenkezőleg, tágabb rekesz mellett rövidebb záridőt használsz.