Tudnivalók az éjjeli fotózásról (épületek és tájképek)

Talán mondanom sem kell, hogy ez egy kimeríthetetlen téma. És mivel nem célom a regényírás megpróbálom a leglényegesebb gondolataimat összeszedni. Mivel az éjszakai fotók, egy teljesen új világot tárnak elénk ezért érdemes pár szót ejteni az érzelmi hangulatokról még a technikai részletek előtt.

A természet a nyugovóra térő nap fényei után egy olyan színvilágot kölcsönöz nekünk, amit az emberi szem nem mindig érzékel, és nem vesz figyelembe, de a megfelelő technikával felszínre hozhatjuk. Tökéletesen alkalmas ez a fényképészeti stílus érzelmekben gazdag fotósok önkifejezésére, hogy az alkotó át tudja adni belülről jövő mondanivalóját.

A szabad szemmel nem érzékelhető színvilág miatt az éjszakai fotózás egyszerre tudja átadni a valóságot és ugyanakkor némileg eltér attól, mert egy új feltáratlan lehetőségekben gazdag látványt tár elénk.

 Nevezhetjük akár álomvilágnak, amikor mindenki más nyugovóra tér, de mi útnak indulunk, és kizárunk minden hétköznapi gondolatot, ezzel elhagyva a realitást, hogy kreáljunk valami egyedi nézőpontból megközelített, mondanivalóban gazdag alkotást, amit aztán életre keltünk a valós világban, mihelyst a nagyközönség elé tárjuk.

E motívumok után jöhet néhány fő technikai ismertető.

Időzítés

Éjszaka szó egy elég tág fogalom, mivel nem mindegy hogy az éj melyik szakaszában fényképezünk. Legalkalmasabb a közvetlenül napnyugta utáni egy óra, vagy a napfelkelte előtti 1-2 óra évszaktól szintén függően. Ilyenkor ugyanis az égbolt égszínkéken pompázik. Ha éjjel korom sötétben próbálkozunk épületek vagy városi látkép fotózásával és még a holdfény sem kedvez, szinte esélyünk sincs a megfelelő expozícióra. Hiszen csak a város fényei fognak a fotón rikítani, és a rengeteg részlet a semmibe veszik. Vagy a hosszabb záridőnél, amikor részletek ugyan már vannak, de minden fényforrás kiég, s ezzel a fotó elveszti hangulatát.

Állvány

Állvány használata szinte nélkülözhetetlen, ám ha mégsem rendelkezünk vele, a hosszú záridős képeknél az is egy megoldás, ha módunkban áll egy szilárd helyre letenni a fényképezőgépet ahonnan tudunk exponálni a témára és lehetőleg ilyenkor használjunk időzítőt, hogy elkerüljük az esélyt a bemozdulásra.

Érzékenység

Az érzékenységet (ISO) állítsuk a lehető legkisebb értékre, adott esetben ISO100. Minél magasabb az ISO annál zajosabb lesz a képünk. Most ellent kell mondani annak a ténynek, hogy rossz fényviszonyok mellett emelni kell az érzékenységet, hiszen ennél a módszernél ezt a hosszú záridővel kell korrigálnunk.

Blende és záridő

Szintén elengedhetetlen, hogy a gépet manuális beállításokkal használjuk, vagy rekeszelőválasztással, amikor a gép a fényviszonyoknak megfelelően automatikusan kiválassza a záridő hosszát. Rekesznél a legmegfelelőbb az aranyközépút (félig nyitott rekesz), ha például f4,5 és f22 blendeértékek között tudunk fényképezni az adott objektívvel, akkor a megfelelő érték az f13. De ezt nem is lehet ennyire általánosítani, mert a legjobb megoldás ha kísérletezünk, a témának mi kedvez leginkább.

• -Szűk blendével részletekben gazdag élesebb felvételt tudunk készíteni, és a világító testekből sokágú csillagokat formálni a blende lamelláinak számától függően.
• -Ellenkező esetben ha tág a rekesz, csökken a mélységélesség, lágyabb felvételt készíthetünk rövidebb záridővel. Néha ez is előnyös, pl. ha közelebb lévő alakot fényképezünk, a hátteret szépen elmossa. Néhány távoli fényforrásból homályos köröket vagy hatszögeket (bokeh) tudunk varázsolni a fő téma mögé. Persze ezek a tények mind nagyban függenek az optika típusától.

Vaku

A vaku használatának nincs semmi értelme, persze itt is vannak kivételek. Ha egy személyt szeretnénk lefotózni az éj leple alatt, kombinálhatjuk a hosszú záridőt vaku villanással, ezzel elérve azt hogy a személy és a háttér is jól látszódjon valamint megfelelően legyen exponálva.

Fehéregyensúly

A fehéregyensúly beállítása is nehézkes feladat lehet, ha az automata mód csődöt mond a sárgás lámpafények mellett. Állítsuk a fehéregyensúlyt "izzó" vagy "halogén" módra. Ezzel a város fényei visszanyerik természetes hatásukat és az égboltnak is királykék színt kölcsönöz, amire érdemes is nagyobb hangsúlyt fektetni a kompozíció megválasztásakor. Fotózzunk minél alacsonyabb szögből.

Zaj a fotókon

Hátulütője az éjszakai felvételeknek a fotókon előforduló zaj. Hosszú záridő esetén a CCD vagy CMOS több információt gyűjt össze ami több zajt eredményez. A fentebb említett ISO érzékenység csökkentésével is el tudjuk kerülni a zaj előfordulását, de van amikor ez sem segít. A képzaj mennyiségét befolyásolja még a gép hőmérséklete is. Ha melegebb a CCD jelentősebb a zaj ezért lehet hátrányos egy nyári forró estén útnak indulni fényképezőgépünkkel.

Utómunka - képkidolgozás

Létezik egy alternatív módszer is a zaj csökkentésére, ez pedig az utómunka valamilyen képmanipulációs szoftverrel (pl. Photoshop). Ehhez 2 felvételre van szükségünk, az eredetire és egy másik fotóra ami teljesen fekete és az eredeti kép beállításaival fotózzuk közvetlenül utána. A legegyszerűbb megoldás ha feltesszük a védősapkát az objektív végére. Megnyitjuk az eredeti fotót a képszerkesztő programban, majd a fekete felvételt rétegben felé helyezzük, amit aztán kissé elmosunk - életlenítünk, a keverési módját pedig állítsuk különbségre (difference). A rétegeket összeolvasztjuk és már kész is a zajmentes felvétel.

Remélem ezzel sikerült kedvet csinálnom e művészeti ág felfedezéséhez minden kedves olvasónak. Nyilvánítsd ki tetszésedet a cikk értékelésével. Szép fényeket kívánok!

 Üdvözlettel: Klarisz