Dékán István
Tanácsok, tippek a fényképezőgép kiválasztásának szempontjaihoz.
A ma kapható fényképezőgépek olyan sokféle lehetőséget nyújtanak, hogy a vásárló legyen a talpán, aki eligazodik a zűrzavarban. Ebben a cikkben segítséget adunk a megfelelő gép kiválasztásához. A szokásos műszaki szempontú megközelítés helyett a vásárló lehetséges szubjektív szempontjai alapján vizsgálódunk.
Sajnos a digitális fényképezőgépek fejlesztésénél nem az a cél, hogy univerzálisak, azaz mindenre jók legyenek. Sokkal inkább tekinthetők célszerszámoknak. Ezt diktálják a piaci szempontok. Tehát az alapkérdés az, hogy mire szeretnénk használni a gépet.
Ennek is első kérdése, hogy hol, milyen formában lesznek a képek bemutatva, felhasználva, publikálva. Ma már nem árusítanak olyan kis felbontású gépet, amelyiknél gond lehet a képernyőn történő bemutatással, a levelezőlap vagy akár A4 méretű nyomat elkészítésével. Inkább az lehet probléma, hogy a feleslegesen nagy felbontású gépnél túl nagy méretű állományok keletkeznek. Így a tárolás, továbbítás vagy a feldolgozás szükségtelenül nagy kapacitásokat köt le. A 8-10 megapixelnél nagyobb felbontás csak akkor indokolt, ha plakát méretű nagyításokat, dekorációs vagy kiállítási képeket akarunk készíteni. Ezzel együtt figyelembe kell venni, hogy vannak olyan fotótémák, amelyek nagy részletgazdagságot kívánnak. Ilyen pl. a tájfotó, természetfotó vagy a városkép. Ezeknél mindenképpen előnyös a nagyobb felbontás.
A megvásárolandó gép tulajdonságait főként a fotótémánkhoz kell igazítani. Az eligazodás megkönnyítéséhez határozzunk meg néhány jellemző felhasználási területet. Ilyenekből persze sokkal több van, és még bontani is lehetne, de a lényeg áttekintéséhez talán ennyi is elég lesz. Ezek: utazás, tájkép/városkép, állatok, közelkép, portré, színpad/koncert, sport, stúdiófotográfia.
Utazás
Utazások során sokféle fotótéma adódik, de a gépválasztás fő szempontja mégis csak maga az utazás. Ide sokoldalú, és lehetőleg kis méretű, csekély súlyú gép az ideális. Legjobban a cserélhető objektíves, tükör nélküli (MILC) kamerák felelnek meg ennek a célnak. Ezekhez olyan objektívet választhatunk, amilyent a minket érdeklő téma igényel. Ha nem akarjuk sokat cserélgetni az objektívet, akkor egy nagy átfogású alapzoom a megfelelő. Ezeknek az a jellemzője, hogy egy megfelelő nagylátószögű állásból (pl. 28 mm ekviv.) egy viszonylag erős teleobjektívig (200-300 mm ekviv.) állíthatóak.
Tájkép, városkép
Ehhez előnyös a nagyobb felbontás. Általában nagy látószögű objektívet igényel a téma, bár a részletek kiemeléséhez sokszor teleobjektívet is használnak. Azt is figyelembe kell venni, hogy a tájfényképezéshez sokfelé kell a gépet vinni, ezért annak fizikai igénybevétele erőteljes. Előnyös az erős, strapabíró és időjárásálló kivitel.
Panorámaképek készítéséhez jól jöhet valamilyen beépített funkció, például a pásztázó panorámakép mód. Ez a téma nem igényel nagy ISO érzékenységet, gyenge fényben inkább állványt használunk.
Szabadon élő állatok
A természetfotónak ez a területe főként erős teleobjektíveket igényel. Lényeges, hogy a gép vagy az objektívek hatásos képstabilizátorral rendelkezzenek. Előnyös a jó sorozatfelvételi funkció. Hasznos, ha a váz és az objektívek kialakítása por- és időjárásálló. Jellemzően stabil, erős felépítésű fényképezőgépek használatosak erre a célra.
Közelkép
Kis dolgok fotózására bármelyik cserélhető objektíves fényképezőgép alkalmas. Az eredmény inkább a megfelelő objektíven múlik. Erre a célra speciális makroobjektíveket gyártanak. Ezek jellemzően hosszabb gyújtótávolságúak az alapobjektíveknél. Félénk, apró élőlények, rovarok fényképezéséhez ezek közül is inkább a hosszabb gyújtótávolságok (180-200 mm) alkalmasak. Ezekkel viszonylag távolról is fotózhatunk. Fontos a jó képstabilizátor. Minthogy a közelképeknél erőteljes a fényveszteség, ezért előnyös, ha magas ISO érékkel is dolgozhatunk zajosodás nélkül.
Portré
Ez nem egységes műfaj, nagyon sokféle képet sorolunk ide. A személyekről készült arcképhez vagy alakos felvételhez jellemzően hosszú gyújtótávolságú objektíveket használunk. Ezek nem torzítják el az arcot vagy az alakot. Előnyös az átlagosnál nagyobb fényerő, így könnyebb a hátteret életlenné tenni. A fényképezőgép szempontjából nincsenek különleges követelmények, bár lényeges, hogy a gép alkalmas legyen, a kis területet érzékelő szpot fénymérésre.
Színpad, koncert
A színpadi képeket jellemzően gyenge fényben kell készíteni. Ráadásul a szereplők mozognak, így legtöbbször kénytelenek vagyunk rövid záridőket használni. Fontos, hogy a géppel magas ISO értékeket is lehessen alkalmazni, szerény zajosodás mellett. Előnyösek a nagy fényerejű (f/1,8-2) objektívek.
Sport
Technikailag a sportfotó is hasonló, mint a színpadi fotó. Általában itt is kevés a fény, az esemény sokszor messze van, és gyors a téma elmozdulása. Sportot jellemzően nagy érzékenységgel, nagy fényerejű, hosszú gyújtótávolságú objektívekkel, és rövid záridőkkel fényképeznek. Ennél a műfajnál a nagy sorozatfelvételi sebesség is fontos.
Stúdiófotográfia
Ide sorolhatók az alkalmazott fotográfiának azok a területei, amiket jellemzően fotóműteremben szoktak készíteni. Tárgyfotó, termékfotó, műszaki fotó, ételfotó és hasonlók. Ezeknél fontos a részletgazdag kép, tehát a nagy felbontás. Lényeges a színhűség, a torzításmentesség és a tökéletes élesség is. Ez utóbbiak az objektívvel szemben támasztanak követelményeket. Tehát jó rajzolatú, minőségi objektíveket kell használnunk. A stúdióban megfelelően lehet világítani, ezért nincs szükség nagy érzékenységre. Az ilyen képeket jellemzően állványról készítjük. Az élőkép funkció hasznos, különösen az a lehetőség, hogy az élőképet külső monitoron is megjeleníthetjük. Ez megkönnyíti a téma precíz elrendezését, beállítását.
Milyen tulajdonságokat kell figyelembe venni?
Fizikai, formai, külső jellemzők
Kézenfekvő, hogy először a gép külsejét vizsgáljuk meg. A választás egyik fontos szempontja a gép felépítése, formája, mérete, súlya, fogása, és még néhány külsődleges jellemző. A méret, de különösen a súly fontos dolog. Azt érdemes alaposan átgondolni, hogy milyen súly cipelését vállaljuk esetleg éveken keresztül. Ebből a szempontból, nemcsak a gépváz, hanem az objektívek és egyéb tartozékok súlyával is számolni kell. A gombok elhelyezését és méretét is érdemes megnézni. Az a jó, ha a gombok kissé kiemelkednek, ezért kitapinthatóak. Így nem kell levenni a szemünkről a gépet ahhoz, hogy megtaláljunk egy gombot. Ma már a gép hátulján lévő monitorok elég nagyok, általában 3 colosak, legfeljebb a felbontási értékben vannak különbségek. Az viszont lényeges lehet, hogy a monitort ki lehet-e hajtani, vagy fordítani. Ez a lehetőség több fényképezési helyzetnél előnyös, kényelmes. Gondoljuk át, hogy szükségünk van-e erre a funkcióra.
Ha fontos a kis mértet és tömeg, akkor elsősorban a tükör nélküli cserélhető objektíves gépek (MILC) között nézelődjünk. Ezeknél a 200-300 g tömeg a jellemző. A tükrös (DSLR) kategóriában is vannak viszonylag könnyű modellek, de ezek azért nehezebbek, jellemzően 450-500 g. Azt is figyelembe kell venni, hogy a DILC gépeknél ehhez a tömeghez sok szolgáltatás és funkció, esetenként félprofesszionális kiépítettség tartozik. A tükrös gépeknél a könnyű típusok szinte mind a belépő szintű kategóriához sorolhatók, tehát kevesebbet tudnak.
A cikk folytatása >>>
